VÁROSUNK HÍRES SZÜLÖTTE

VÁSÁRHELYI ISTVÁN (1889-1968)

 

   Híres természetkutatónk Jászberényben egy sokgyerekes parasztcsaládban látta meg a nap-
világot. Tanulmányait árvasága miatt abbahagyva földmíves iskolába járt, majd uradalmakban
dolgozott.

   1929-ben letelepedett végleges otthonában, Lilafüreden.

   Tudományos pályájának meghatározó élménye:  személyes találkozása 1905-ben Hermann
Ottóval. Innentõl kezdve élete fõ törekvése Hermann Ottó életmûvének továbbvitele.

   Munkásságát 5 fõ téma és tevékenységi kör köré lehet csoportosítani:
        A. Emlõstani kutatások
        B. Madártani megfigyelések
        C. Halfaunakutatás
        D. Kétéltûek és hüllõk életmódjának vizsgálata
        E. Néptsnítói tevékenység

 

A: - Vizsgálja a földikutya és a háromöves csíkos egér járatait, táplálkozási szokásait.
    - Megfigyeléseket végez a keleti cickánnyal,  mezei görénnyel,  güzüegérrel,  vakondokkal
       kapcsolatban.
    - Emlõstani gyûjteményének legfontosabb része a kb. 6000 db-os embriógyûjtemény. (en-
       nek sajnos egy része a háború alatt elpusztult)
    - Elõször írja le a mogyorós pele ivadékgondozását.
    - Kísérletekkel magyarázza a pocokinváziók oká, melyet dolgozatban is leír,  de azt közö-
       nyösen fogadják, holott talán Vásárhelyi munkájának támogatásával sikerült volna a poc-
       kok hatalmas kártételét megelõzni.
    - Fontosak a ragadozó emlõsökön végzett gyomortartalom vizsgálatai is.

B: - Tanulmányozza a vándorsólyom életmódját. Megfigyelései nagymértékben segítették ha-
       zánk faunisztikai állatföldrajzi megismerését.

C: - Életének jelentõs részét tölti a Bükk hegységben a Garadna-völgyi Pisztráng telepen, bár
       Tisza-expedíciókban is részt vett.
     - Jelentõsek a pisztránggal, harcsával, tokkal kapcsolatos vizsgáló munkái.
     - A  pontyok garatfogán végzett megfigyelései bizonyítják,  hogy ezek fontos rendszertani
       bélyegek, s segítségével megállapítható a pontyfélék faji hovatartozása.
     - Kimutatja az erdélyi ingolát a Szinvapatakból.

D: - Az emberek kétéltûekhez, hüllõkhöz való általános negatív hozzáállásán próbál változtat-
       ni azzal, hogy ezekrõl az állatokról sokat beszél és ír.

E: - Vásárhelyi István 84 ismeretterjesztõ mûvet, 62 tudományos dolgozatot jelentetett meg é-
       letében.
       Fõ mûvei: - Hasznos és káros vademlõsök (1958)
                       - Magyarország halai írásban és képekben (1961)
                       - A kétéltûek hasznáról és káráról (1965)
                       - Pisztrángtenyésztés (1963)
                       - A harcsa (1958)
                       - A róka

   Ezenkívül számos cikke, leírása maradt fenn. (pl. az akkori Állatani Közleményekben)